Amit az ÉVES SZABADSÁGRÓL tudnod kell
Tudod, hogy pontosan mennyi éves szabadság jár neked 2020-ban? És azt, hogy ennek a szabadságnak mekkora része általad beosztható, és mennyi múlik a munkáltatód döntésén? Mi a helyzet, ha szülés előtt állsz? És felmondási időben? A munkával kapcsolatos kérdések után beszéljünk kicsit a vakációról is!
Az éves szabadság kiszámítása
Az éves alapszabadság 20 nap; tehát a munka törvénykönyve értelmében alapesetben évente ennyi munkanapot tölthetünk igazoltan a munkahelyünktől távol. De az éves szabadság mértéke a dolgozó életkorával emelkedik.
Ha betöltöd a 25. életéved, a szabadnapok száma eggyel nő, 28 éves korodra további eggyel, majd 31 és 45 éves életkor között kétévenkénti az éves szabadság növekedése. Éves szabadság táblázat
| Életkor | Éves szabadság hossza |
| <25 | 20 nap |
| 25-28 | 21 nap |
| 28-31 | 22 nap |
| 31-33 | 23 nap |
| 33-35 | 24 nap |
| 35-37 | 25 nap |
| 37-39 | 26 nap |
| 39-41 | 27 nap |
| 41-43 | 28 nap |
| 43-45 | 29 nap |
| 45< | 30 nap |
Ennek értelmében tehát az éves rendes szabadság maximális mennyisége 30 nap. Ez a kezdeti 4 helyett évi 6 fizetett pihenéssel töltött hetet jelent.
Az éves szabadság mértéke és kivétele
Fontos tudni azonban, hogy ezek a számok nem azt jelentik, hogy erről az időmennyiségről teljes mértékben mi rendelkezünk!
A törvény megfogalmazása szerint a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelessége, a részletekkel kapcsolatban azonban a munkavállalót is meg kell hallgatni.
A szabadságot alapesetben úgy kell kiadni, hogy abban legyen legalább tizennégy egybefüggő naptári nap. Ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek: ez szerepelhet a munkaszerződésben, vagy használhatod az éves szabadság eltérő kiadásáról szóló nyilatkozatot. Hogy elmehetsz-e akár tizennégy napnál is hosszabb időre, az már a munkáltatótól függ.
A munkaviszony első három hónapjában a munkaadó nem köteles semmilyen szabadságot kiadni. Érthető okokból különösen problémás lehet, ha a próbaidő alatt szeretnél elmenni. Ezt követően viszont munkavállalóként jogosult vagy arra, hogy legalább hét munkanapot, legfeljebb két részletben, a kérésednek megfelelő időpontban vehess ki.
A szabadság kiadásáról a munkaadó cég dönthet
Az éves szabadság hátralevő részével kapcsolatban azonban a munkaadóé a döntő szó a törvény értelmében. Amennyiben szabadságra szeretne téged küldeni, erről legkésőbb 30 nappal előre értesítenie kell téged.
Ha az általad kiválasztott időintervallumban akarsz szabadságot kivenni, ezt legalább 15 nappal előre tisztáznod kell a munkahelyeddel.
Ezen szabályok értelmében a nekünk adott éves szabadság körülbelül háromnegyedével a munkáltató, a cég rendelkezik. Tehát elméletileg csak a szabadságunk negyede a miénk. A gyakorlatban azért könnyen lehet, hogy az alapértelmezett hét napnál több idő is a kívánságaid szerint alakulhat, de ez már teljes mértékben a cég jóindulatán múlik.
A legtöbb helyen nyitottak az egyeztetésre, hiszen mindkét félnek az az érdeke, hogy a pihenőidő a lehető legjobban hasznosuljon!
Mikor nem jár a szabadság?
Azt is jó, ha tudod, hogy a munkáltatód adott esetben nemet is mondhat a kérésedre. A Munka Törvénykönyve értelmében ezt „kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a [munka] működését közvetlenül és súlyosan érintő ok” indokolhatja.
Ilyen például az, ha egy munkahelyen mindenki egyszerre menne szabadságra, és ez már veszélyeztetné a megfelelő működést. Minden munkahelyen van kiemelt fontosságú szezon, amikor minden dolgos kézre szükség van. Ilyen mondjuk egy konzervgyárnál a betakarítás időszak, egy vízparti szállodában a nyári szezon, vagy a pénzügyi munkáknál az üzleti év zárása. Általában ezeket az időszakokat már az állásinterjún jelzik, hogy eleve számolni tudj vele, hogy mikor fogsz tudni szabadságra menni. (Mi, az ATLASZMUNKAK.hu állásportálon ezeket már az álláshirdetésekben is igyekszünk feltüntetni, ha a cég előre meg tudja mondani.)
A cégek az ilyen helyzeteket általában úgy hidalják át, hogy már év elején szabadságolási tervet készítenek, ahol a munkafolyamat zavartalan haladásának szempontjai és a dolgozók kívánságai között kompromisszum születik.
Szélsőséges esetben a törvény lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató időközben megszakítsa egy munkavállaló szabadságát, és a cég érdekére hivatkozva visszahívja őt dolgozni. Ez azonban szerencsére nagyon ritkán fordul elő.
A szabadság átvitele következő évre
A szabadságolással kapcsolatban fontos szabály, hogy a szabadnapok csak az adott évben használhatók fel. Ez alól két eset jelenthet kivételt: ha a munkaviszony október 31. után kezdődik, illetve ha a szabadságot egy kollektív szerződésben rögzített „különlegesen fontos gazdasági érdek” miatt nem lehet időben kiadni. Ilyenkor a pihenőnapok következő év március 31-éig tolhatók el, addig kell kiadni a szabadnapokat.
Erre munkavállalóként is oda kell figyelned, hogy kivedd a szabadnapokat: egyrészt a törvény így írja elő, másrészt pedig mindenkinek szüksége van pihenésre, feltöltődésre. Nyaralj, végezz önkéntesmunkát, pihenj, tatarozz: rajtad múlik, de időnként kell egy kis változatosság.
Vannak speciális esetek, amikor a munkaviszony így-úgy átalakul és ez kihat a szabadnapokra is. Nézzük meg ezeket is!
Kivehető a teljes éves szabadság szülés előtt?
Gyermekvállalás esetén a jövendőbeli anya hagyományosan szülési szabadságra megy. Ez maximálisan 24 hétig, azaz 168 napig tart és már a szülés előtt legkésőbb négy héttel elkezdődhet. Ebben az időszakban a kismama a CSED-et (csecsemőgondozási díjat) kapja, amelynek összege a hagyományos munkabér 70 százaléka.
Sok nő szeretné azonban már az ezt megelőző heteket is otthon tölteni - teljesen eltérő, hogy kit hogyan érint a várandóssága, nincs két egyforma terhesség. A törvény szerint amennyiben az anya továbbra is munkaviszonyban marad, úgy a rendes évi szabadságmennyiség a szülési szabadság, illetve az ezt opcionálisan követő fizetés nélküli szabadság (gyes, gyed) ideje alatt a háttérben tovább gyülemlik.
Az ilyen módon ki nem vehető szabadnapokat később, a kismama újabb munkába állása után egyben kell felhasználni, legkésőbb hatvan napon belül. De a fentiek értelmében a rendes éves szabadság kivétele is megoldható még a szülési szabadság előtti időszakban, ilyenkor azonban kevesebb szabadnapod marad a későbbiekre.
A lehetőséget tehát olyan szempontból érdemes meggondolni, hogy ha ilyenkor nem mész szabadságra, több nap marad neked a jövőben, amikor talán már a gyerek bölcsődébe, óvodába kerülése miatt lesz rá szükség.
Gyermek születésekor az apának is jár 5, illetve ikergyermekek esetén 7 plusz szabadnap, amelyet a születést követő második hónap végéig lehet felhasználni. Minden bizonnyal erre szükség is lesz! :)
Ezen túl fontos, hogy a szülőknek a gyermek 16. éve betöltéséig jár évente:
- egy gyermek után 2,
- két gyermek után 4,
- kettőnél több gyermek után 7 további szabad munkanap.
Felmondási időben vehető ki szabadság?
Ha felmondasz, vagy neked mondanak fel, az év időarányos részéből még megmaradt szabadságodat kiveheted a felmondási idő azon részében, amikor elvben még be kellene menned dolgozni.
Ha viszont a ki nem vett szabadidőt inkább pénzre váltanád, vagy a munkaadód nem szeretne elengedni szabadságra az utolsó napokban, megoldható, hogy a megmaradt szabadnapok munkabérét még búcsúajándékként kikérd magadnak. Bár a magyar törvények szerint szabadságot nem lehet pénzre váltani, ez alól ez a helyzet jelenti az egyedüli kivételt.
A munkaviszony során ki nem adott szabadságok megfizetése a cégtől való távozástól számítva három éven belül lehetséges. Ezzel szemben a munkáltató nem teheti meg, hogy a korábban esetlegesen kiadott túl sok szabadság „árát” visszakövetelje tőled.
Ezek hát az éves szabadság alapkövei, ha ezeket ismered, akkor már magabiztosan eligazodhatsz a szabadnapok világában. :)